Lazuljunk.. meg világbéke..

(Gyaloglevelésznek, mert Mazsola még nem tette ki.. :D )

„I am alive I'm just playing dead.                                Élek, csak halottat játszom.
I'm going to say what should have never been said.    El fogom mondani amit soha nem szabadna           elmondani.
The giants of the world, crashing down.                      A Föld Óriásai, lezuhannak.
The end is near I hear the trumpets sound.”                 A vég közel van és Én hallom a trombiták szavát.”

(30seconds to Mars – Northern lights)

*****

Mit mond Kedves? Világbéke?

Neeem Maris néni.. VILÁGVÉGE...

*****

Egy ártatlanul viccelődős beszélgetéssel kezdődött az ÉnochLacival. Egy „ébresztő-oldalon” volt egy cikk és egy videó a Hold anomáliás mozgásáról (konkrétan 135fokot mozog a a Tycho kráter, a Föld pedig megdőlt plusz 20fokot) és jön a világbéke. Szöget ütött a fejembe, mert csak. Kaptam két képet R.M.Beatrixtől (ezúton is köszönet érte) amin tényleg a Tycho kráter egyik ill.másik oldalon van. Ezzel kizártuk azt a tényezőt, hogy tévedés lenne a dologban (ill.annyira hülyitenék a zébredezős jónépeket a videóval- és tényleg.. nem.. mégis mozog)

A két kép elkészültének időpontja, Hold poziciója az égen satöbbi.. Stellarium.

2013.05.24.         21:11                                     Tycho kráter:     5 óránál látszik  irány:    délkelet               135fok                  magasság:                 12fok

2013.08.23.         4:14(az érték becsült)                                   8 óránál                               délnyugat           220fok                  magasság:                38fok

A Tycho kráter (látszólagos) mozdulását még a program is kirajzolja..

Ezek hülyébbek álltóhelyben, mint én nekifutásból.

Cáfolat folytatódik.

(elég a képeket nézegetni.. :) )

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cirkumpol%C3%A1ris

http://en.wikipedia.org/wiki/Circumpolar_star

 merthogy a Sarkcsillag körül forognak:

http://en.wikipedia.org/wiki/Pole_star

Szép csillagfényes este. Asztal az udvar közepén, rajta egy szék. Az asztal-szék „bemérve vizbe” (egyenesen, stabilan áll).

Mivel a sarkcsillag olyan magasságban (kellene) hogy látszódjon, ahanyadik szélességi körön vagyunk ezért szerencsés helyzetben érzem magam, hogy a 45.-ik szélességi körön tengetem mindennapjaimat.

Szóval.. szimbolizmus: az egyenlőszárú+derékszögű háromszögnek van két 45fokos és egy kilencven fokos szöge. Tehát.. ha az egyenlőszárú derékszögű háromszöget letámasztom a szék tetejére, belenézek az oldalvonalába 45fok fölött (pontosan 45fok magasságában).. akkor perszehogy ott volt a Sarkcsillag a helyén..

Hosszúidejű expozicióval készült kép, a fényes pötty a Sarkcsillag (copyright.. mittudomén.. wiki..):

Ne ismételjem magam.

Cáfolat vége.

Vagy esetleg.. milyen bugyrok vannak még az emberek hülyitésében?
( az ilyen oldalakra irta Könyvtáros barátom, hogy "8 km es szájba rágó UFO- New Age- pótlékagyfeltöltő “ezt már olvastam valahol és gondolkodás nélkül befogadom mert megörültem neki” hülyeségek".. eeenyi.. )

*****

A világbéke.. október elseje, amikor szintén nem történt semmi. Illetve: olyan, hogy nem történik semmi- nincs. Maximum nem tudunk róla. Vagy késve tudjuk meg.

Északi fényeket fényképeztek az akkori kitörésből. Szép.

Előzmény szintén egy beszélgetés Mazsolával.. szó volt ott világbékéről.. 42-ről.. Jób38:11 és Jel6:12-17.. mikor jött a kérdés, hogy megvagyok-e még..

Gondolatfolyamot inditott meg bennem, mert éppen akkor hallgattam ezt a dalt:  

I'm tired of waiting for the end of all days. – elfáradtam a várakozásban a Napok Végére (vérvétel.. vértisztitás.. a vér formát alkot, majd felszivódik.. egy háromszög.. illetve kettő.. és hemoglobin-futam  indul.. igen.. elfáradtam..)

The prophets are preaching that the gods are needing praise. – a Próféták azt prédikálják, hogy az Isteneknek dicsőitésre van szükségük (egy csepp vér.. majd még egy..)

The headlights are coming, showing me the way. – a fények jönnek, amelyek mutatják az Utat. 

The serpents are singing, a song that's meant to save. – A Kigyók megénekelnek egy dalt, amellyel a megmentésre céloznak  (ssszépen-sssziszegve.. Ká dala..majmócáknak)

refr.:

All we need is faith.- Csak a Hitre van szükségünk.

All we need is faith.- Csak a Hitre van szükségünk

Faith is all we need. - A hit minden mire szükségünk van.

(segitsen valaki.. aki jobb az elektronmikroszkópos felvétel-elemzésben.. :D )

Lord! – URam!

(vörös és fekete kavarog..) The desert is calling the emptiness of space. – A sivatag hivogatja a Tér ürességét.

(egy vörösszájú csajra viz csöpög.. vagy a nyálam? vágyak..) The hunger of a lion is written on your face.- Az oroszlán éhsége az arcodra van irva.

A maniac's new love song, destruction is his game. – A Mániákus új szerelmi dala, a pusztitás az Ő (HE) játéka

I need a new direction cause I have lost my way. – Új irányra van szükségem, mert elvesztettem az Utam.

refr.X2

(idegpályák.. gondolatok cikáznak.. a szinapszisaim furán kapcsolódnak..)

A maniac messiah, destruction is his game. – Mániákus Megváltó, pusztitás az Ő (HE) játéka

(nem ismerem ezt a jelet.. összeróvás lehet..)

(erek a fejben..)

A beautiful liar, love for him is pain. – Gyönyörű Hazug , a szeretet számára fájdalom.

(egy kitártkarú Test-templom..) The temples are now burning, our faith caught up in flames. – A templomok most égnek, a hitünk kapott lángra

I need a new direction cause I have lost my way. - Új irányra van szükségem, mert elvesztettem az Utam.

refr.X2

Lord, lord, lord, lord! x2 -URam..

(halott agysejtek? vagy falósejtek?)

A lifetime of consumption, they've all become the same. – Élethossznyi fogyasztás, mindannyian egyformákká váltak.

I punish them for pleasure and pleasure some with pain. – Megbüntetem őket a gyönyörért és némelyiküket gyönyörködtetem fájdalommal.

I punish you with pleasure and pleasure you with pain. – Megbüntetlek gyönyörűséggel és gyönyörködtetlek fájdalommal.

I punish you with pleasure and pleasure you with pain. - Megbüntetlek gyönyörűséggel és gyönyörködtetlek fájdalommal.

*****

Alex Gross: Az utolsó itélet

(He és She meg még sok minden)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Dies_irae

Celanói Tamás: Éneke az utolsó ítéletről

/Babits Mihály Fordítása/

Ama nap, a harag napja,

e világot lángba dobja:

Dávid és Szibilla mondja.

Mily irtózat, fog az lenni,

ha a Bíró el fog jönni

mindent híven számbavenni.

Harsonának szörnyü hangja

hull a millió sirhantra

kit-kit a Trón elé hajtva.

Hökken Halál és Természet

ahol a Teremtés ébred

felelni a Vádló-széknek.

Az írott könyv elhozatik

melyben minden foglaltatik

kiből végzés formáltatik.

S ha a Bíró leül ottan,

ami csak lappang, kipattan,

misem marad megtorlatlan.

*****

Véletlenek nincsenek, mert a kérdésekre előbb- utóbb megjön a válasz. Az én egyik (ha nem fő) kérdésemre ez volt az.

Köszönöm.

Forrás:

http://paranormal.hu/?topic=alom-lenne-az-eletunk/#post-6744

(részlet)

„...mi van az érzésekkel? Mi van azzal, hogy a jelenünk minden pillanata ad valami okot amitõl értelmet és célt találunk az életünkben? Sõt mi több jól érezzük magunkat abban, még ha tudatában is vagyunk egy bizonyos szintig annak halandóságának. Szeretünk, utálunk, viccelõdünk vagyis teljesen “elvagyunk”…. Nos ennek egy oka van, természetesen MI. Mi adjuk az okot mindenre, mi adjuk a célokat magunknak, egymásnak és mi adjuk az elméleteket melyekkel ebben az illúzióban értelmet keresünk. Azt ahogy “látjuk”, ahogy megélünk mindent a szerint adunk értelmet mindennek ami történik. Igen ám, de amit mi érzékelünk az pusztán egy “felszín”, egy illúziója valaminek ami jóval kiterjedtebb annál, mint amit mi érzékelni képesek vagyunk. Ezért minden amit e állapotban mi értelmet megadunk e létezésnek az szintén csak valami felszín kapargatás lehet.

Ennél a pontnál születhet meg az igény bennünk, hogy akkor kiterjedtebben érzékeljünk. Viszont itt jön képbe még egy dolog, ez pedig a hit. Vagyis hinni valaminek a meglétében amirõl egyébként mi nem tudhatunk és nem is tapasztaltuk. Hinni abban, hogy van valami mögöttes értelme ennek az egésznek. Azonban onnantól kezdve, hogy megszületik bennünk a vágya annak, hogy legyen értelme, már meg is teremtettük magunknak azt. Mert ugye magunknak mi adjuk az okot mindenre. Így a hitünk is a mi kivetítésünk, felszínes nézeteink tükre. Magyarul mondva amint elkezdtünk gondolkodni önmagunkról és a világban meglévõ szerepünkrõl, már nem a valóságot láthatjuk csak azt amit mi annak vélünk.

Ennél a pontnál erre ráeszmélve én eléggé kellemetlenül éreztem magam. Jött a befelé fordulás, egyféle szükség a létezésemhez, hogy megismerjem a valóságot. Ez úgy nyilvánult meg, hogy “meditáltam”. Na nem valami gyakorlatra kell most gondolni, hanem egy önmagam által arra a következtetésre jutó pontra, ami arra vezetett, hogy kiüresítsem az elmémet és magamba “nézzek”. Ez valamiért annyira erõs töltést adott, hogy egyszerûen nem hagytam más lehetõséget magamnak minden más kizárásával, mint a “tágabb valóság” (a tényleges valóság) megismerését.

Amikor megtörtént ez a tapasztalat és beindultak bennem olyan folyamatok, amik miatt valóban akartam azt, hogy ez bekövetkezzen meg is történt. Amint kiüresedtem, minden amit mostani jelenlegi formájában mi most látunk, érzékelünk ismerünk egy más valóságszegletben mutatkozott meg számomra (abban a “pillanatban”). Mindent elengedtem mint illúziót, cserébe a valóság egy nem lineáris dimenziójában tudatosodtam.

Errõl írtam már sokat anno milyen is volt ezt megélni, de egyértelmû, hogy ennek a világnak a leírása csak kis léptékben lehetséges a mi jelenlegi igen korlátozott képességeink miatt, ezért most ezt nem részletezem. Ennél fontosabb, hogy én abban a tudat állapotomban akkor e (anyagi) állapotomra “vissza” gondolva úgy éltem azt meg azzal a tudatossággal, mint egy furcsa álmot. Szó szerint olyan volt mintha felébredtem volna. Azonban ezt az állapotot nem tartottam fent, megismételni pedig nagyon nehéz, azóta sem sikerült.

A nem lineáris világról azért röviden annyit, hogy az idõ és a tér elveszti jelentõségét. Azt hiszem ez az egyszerû leírás elég jól szemlélteti mirõl is van szó. Vagyis minden amit mi itt idõnek és térnek érzékelünk szintén csak egyféle illúzió, lenyomat valami jóval kiterjedtebb összetettebb dolognak.

Mikor bizonyos szintig elmélyülve, bejárva e dimenziót (valóság szeletet) végül úgy döntöttem visszatérek ebbe, annak két fõ oka volt. Vágy és egy szeretethez hasonló érzés. De nem olyan amit én itt leírhatnék. Ezt megelõzõen pedig pontosan láttam azokat akik itt éldegélnek e valóságtartományban és “láttam” azt, hogy ugyan ilyen okoktól vezérelve vannak itt. Ezt persze nem a szememmel láttam, hanem mint egy kollektív érzés és gondolat kisugárzást éltem meg. Ezzel a “csomaggal” együtt elég sok keserûség is eljutott hozzám onnan (innen). Részben ez az ami kiváltja belõlünk, hogy itt legyünk. “Rendet” tenni, vissza húzni ezt a darabkáját a létezésnek a valóság kiterjedtebb létezésének dimenziójába. Ezen kívül a vágya amit említettem. Ezek általában alantas vágyaknak mondhatóak. Ez a kettõ határozza meg mit teszünk és merre haladunk. Bennem bizonyos dolgok megélésének kiélésének vágya is megvolt, de a meghatározóbb ami nélkül nem kerültem volna “ide” vissza az a “rendet tevés” szükségességének meglátása volt. Ez az ami egyféle szeretetnek élünk meg ott, de annak egy nagyon más módján mint itt az érzékelhetõ, kimeríthetetlen energetikai fokokról van szó.

Ezt követõen magam részérõl egyetlen módját látva jelenleg arra, hogy valamit talán hozzá tehessek e cél mielõbbi bekövetkezésért, írom le ezt a dolgot. Nem az a fontos, hogy ki miként könyveli ezt el magában, hanem hogy tudomására jut ami elindíthat benne egy bennem is anno elindult kérdés-felelek dolgot. Akit elsõ sorban a vágyak, illúziók kergetése hajtanak az nem fog ezzel foglalkozni sokáig, akár ezen életén túl sem még, de egy kapaszkodó vagy fénypont a sötétben lehet azoknak akik esetleg magyarázatokat keresnek.”

xxxxx

The headlights are coming, showing me the way. – a fények jönnek, amelyek mutatják az Utat.